A felsőoktatási intézmények szintjén jelentkező hatások a következők:

• Javul a felsőoktatási kutatás-fejlesztés feltételrendszere a partner intézményeknél
• A közös szakmai területen működő felsőoktatási intézmények együttműködésének erősítése új szinergiákat hoz létre
• Innovatív kutatói teamek jönnek létre gazdaságilag fontos területen
• A felsőoktatási intézmények felkészülnek a Horizont 2020 kutatási projektekben való részvételre.
• Erősödik a képzés színvonala és bővül a kutatói utánpótlás.

A tevékenységek segítségével magas színvonalú járműipari együttműködést valósítunk meg, melynek tevékenységei hosszú távon is fenntartható társadalmi hatásokat indukálnak. Az Egyetem oktatási tevékenységének bővítése segíti a friss diplomások helyben maradását. A szakértelem elvándorlásának megakadályozásával javul a helyi vállalkozások felhalmozott tudása, amely közvetlen hatással van a régió gazdasági helyzetének erősítése. Mindemellett közelednek egymáshoz a munkaerőpiac szakképzettséggel kapcsolatos elvárása és a friss diplomások kompetenciái. Ezek alapján a projekt hatással bír a térségben élők életszínvonalának javítására, a lakosság jövedelmi és elégedettségi szintjének növelésére, így a hosszú távú társadalmi fenntarthatóság biztosított.

A projekt operatív céljai öt főirány fejlesztését irányozzák elő, ezek a következők:

1. Ipari kapcsolatok fejlesztése főirány

Ebben a kutatási főirányban elsősorban a Járműipari Együttműködési Megállapodáshoz (JEM) csatlakozott vállalatokkal együttműködve a felsőoktatás-gazdaság közötti szoros kapcsolatok kiépítése a cél. Ennek keretében ajánlások készülnek az ipari szakemberek oktatásba való bevonására, a duális képzésben való részvételükre és perspektivikusan az ipar-felsőoktatás közötti szakember mobilitás támogatására. A folyamatok definiálását a felsőoktatási intézmények és kiemelt partnereik közötti együttműködés tapasztalatai alapján végzik el (pl. Audi-SZE, Bosch-ME, Mercedes-KF, Continental-PE, Valeo-AREK). Itt is megjelenik az állami szintű szabályzáshoz való hozzájárulás különféle ajánlások kidolgozásával.

2. Képzésfejlesztés főirány

A főirány felnőttképzési/továbbképzési modulja a vállalati igényekhez alkalmazkodó új programok kidolgozását és azok széleskörű elterjesztését szolgálja. Konkrét célként fogalmazza meg a járműipar számára kiemelten fontos járműmérnök és logisztikai mérnök mesterképzés programjainak egységes kidolgozását és a személyes kompetenciák (soft skills) fejlesztését. A hallgatók és oktatók széleskörű mobilitásának támogatására új elveket és keretrendszert fejlesztenek a partnerek. Részben kapcsolódik ehhez a főirányhoz az iparral együttesen működtetett duális képzés elterjesztése a regionális igények és lehetőségek figyelembevételével.

 3. Kutatási együttműködés fejlesztés főirány

Ennek a főiránynak a legfontosabb célja az, hogy a partner intézmények kutatási kapacitásainak összehangolásával a szinergikus hatásokat erősítsék, és olyan kritikus tömeget elérő erőforrásokat hozzanak létre, amelyek nemzetközi viszonylatban is versenyképes kutatásokat eredményezhetnek. Ennek érdekében kidolgozzák a járműipari igényekhez illeszkedő K+F metodikát, egységes adatbázisba gyűjtik össze az intézményi kutatási kapacitásokat, összehangolják az új fejlesztéseket és kölcsönösen támogatják egymást a kutatási feladatok megoldásában. Vállalják azt, hogy a saját felméréseik és kutatási tapasztalataik alapján hozzájárulnak az ágazati és regionális K+F+I stratégiák kidolgozásához, igény szerint ajánlásokat dolgoznak ki a szak specifikus fejlesztési programokhoz.

 4. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése főirány

Ez a főirány a TÁMOP 4.1.1. konkrét céljaiban a nemzetközi kapcsolatokra megfogalmazott tevékenységek gyakorlati megvalósítását szolgálja, melynek lényege a vidéki, konvergencia régióbeli felsőoktatási intézmények külföldi hallgató vonzó képességének növelése és nemzetközi kapcsolataiknak bővítése. Egyik modulja a nemzetközi gyakorlati képzések és részképzések kereteinek meghatározásával segíti a hallgatói mobilitást, de ezt támogatja a mérnökhallgatók nemzetközi hallgatói szervezetében (IAESTE) tervezett fokozott részvétel, valamint a járműipari tudományos szervezetek ifjúsági tagozatainak munkájába való intenzív bekapcsolódás (pl. FISITA). Ezek a tevékenységek a nemzetközi részvétel erősítését és külföldi hallgatók vonzását szolgálják. Hasonlóan a hallgatói öntevékenységet erősíti a nemzetközi járműépítő versenyeken való részvétel támogatása, ahol eddig is kiváló eredményeket értek el a magyar mérnökhallgatók (Shell Eco-marathon, Formula Student, Pneumobil, stb.). A főirány céljai között említhetjük, hogy a külföldön szakmai gyakorlatot végző hallgatók létszámában 20%-os emelkedést tűztünk ki célul. A fejlesztések révén elért létszámemelkedés a külföldi hallgatók létszámában projektünknek közvetlenül nem célja, azonban nemzetközi tevékenységeink nyomán (oktatók szaknyelvi képzése, idegen nyelvi képzések, idegen nyelvű szolgáltatások bővítése, az intézmény külföldi népszerűsítése, K+F együttműködések kialakítása) néhány éven belül kb. 10%-os emelkedést várunk.

5. Szervezet- és szolgáltatásfejlesztés főirány

A főirány célja egyrészt az intézmények karrierszolgáltatásainak fejlesztése, másrészt pedig az intézményi szervezetfejlesztés. Karrierszolgáltatások esetében a legfontosabb cél karrierirodák szakmai profiljának bővítése, azok intézményi beágyazottságának növelése, valamint az azonos szakterületeken működő karrierirodák közös szervezeti és szolgáltatásfejlesztése. A szervezetfejlesztés nyomán megvalósított tevékenységek elősegítik az intézmények irányítási- és menedzsmentrendszereinek hatékonyságát, rugalmasságát eredményező korszerűsítését.